Haza érve lerúgtam magamról a cipőmet, majd a nappaliba mentem.
-Na milyen volt? -csapódott nekem anyám, ami miatt majdnem szivinfarktust kaptam.
-Jó volt. -mosolyodtam el, ugyanis ismét eszembe jutott Taehyung.
-Ennek csak örülünk. -jött be a nappaliba apa is.
-És meddig is kellene ezt csinálnom? -kérdeztem, miközben elő vettem a telefonomat.
-Ameddig nem kezded az egytemet! Nyáron egész végig mehetsz, de persze hétvégén nem muszály akkor legyél a barátaiddal, de csak hétvégén! -magyarázta anya, én pedig megforgatva a szemeimet mentem a konyhába vacsorázni.
Miután ezzel végeztem felmentem a szobámba és már hívtam is Jacksont, mivel mikor még az árvaházban voltam láttam, hogy hívott csak nem akartam bunkó lenni Taehyunggal ezért nem vettem fel. Bevágtam magam után az ajtót, majd szétterültem az ágyon.
-Csá haver, ma mi volt veled ötször is hivtalak.
-Nem voltam itthol mivel apám kitalálta a hülyeségét -sóhajtottam nagyot.
-Na mit talált már ki megint?
-Hát azt bazdmeg, hogy menjek egy kibaszott árvaházba segédkezni vagy mi a faszom..
-Árvaházba? -nevetett. -és ma is ott voltál? Milyen volt?
-Annyira nem volt gáz.
-Na de mit csináltál ott?
-Beszélgettem egy fiúval... eszméletlen cuki volt először azt hittem, hogy lány.
-Az kemény baszod, hány éves?
-14 de nagyon gyerekes és kibaszott ártatlan.
-Csak nem bejött a kicsi Kooknak?
-Dehogy is, nem vagyok buzi csak nagyon aranyos volt abban nincs semmi.
-Jó csak basztatlak. Akkor holnap is mész gondolom...
-Jah!
-Akkor majd szombaton bulizunk, jó? Addig neveld meg a gyerekeket.
-Kapd be.
-Majd te...
-Na csá! -raktam le röhögve.
A telefont ledobtam az ágyra, majd a szekrényhez léptem ahonnam kivettem egy törölközőt és egy tiszta boxert, majd a fürdőszoba felé vettem az irányt, hogy lezuhanyozhassak. Miután végeztem befeküdtem az ágyba és próbáltam elaludni, ami nem nagyon akart sikerülni. Folyamatosan Taehyung angyali arca jelent meg előttem. Nem tudom miért de már alig várom, hogy újra lássam.
-------
Reggel kipattantak a szemeim és a telefonomért nyúltam, hogy megnézzem mennyi az idő. Kereken hét óra. Ezen muszály volt elmosolyodnom, hiszen Taehyung azt mondta, hogy ő is ekkor szokott kelni.
Izgatottan szálltam ki az ágyból, miután felöltöztem lementem a konyhába kajálni. Nem volt ott senki de egy tányérra ki volt rakva két húsos szendvics és egy kis papírka, amin ez állt:
'Jó Jungkook, legyen szép napod! Sana néni és a szüleid!'
Megreggeliztem, majd a cipőmet felhúzva léptem ki az ajtón amit be is csuktam magam után. A kocsihoz mentem majd bepattanva elindultam.
Útközben megálltam egy kisebb boltnál és vettem az angyal arcú szépségemnek egy táblás csokit és egy kis dobozos innivalót. Nem hiszem, hogy az árvaházba gyakran kapnak finomságot ezért is viszek neki mert Taehyung megérdemli. Leparkoltam egy üres helyen majd a hatalmas épület felé vettem az irányt ahol belépve Mrs.Leet kezdtem el keresni, de mivel nem láttam sehol így megindultam az irodája felé ahová tegnap is mentünk megbeszélni a dolgokat.
Bekopogtam majd pár másodperc múlva nyilt is az ajtó és Mrs.Lee meglepődött tekintetével találtam szembe magam.
-Óh Jungkook, hát te? Taehyung azt mondta, hogy csak nyolckor jössz. -mosolygott miközbem maga után bezárta az ajtót és elindultunk nem tudom, hogy hova.
-Hát igen, de korán felkeltem és otthol úgyis unatkoztam volna ezért eljöttem hamarabb.
-Jólvan semmi gond, gondolom Taehez jöttél. -mondta, mire egy aprót bólintottam. -Nagyon sokat mesélt rólad. Mivel nem nagyon barátkozik senkivel, tegnap vacsoránál mellé ültem és beszélgettem vele. Azt mondta, hogy te nagyon kedves vagy vele és szépeket mondtál neki. Már alig várta, hogy ma legyen és újra vele legyél. -nevetett fel a negyven év körüli nő nekem pedig egy önelégült mosoly terült szét az arcomon.
-Hova megyünk? -kérdeztem mikor felmentünk a második emeletre és megláttam egy csomó ajtót.
-Itt vannak a gyerekek szobái, elvezetlek Tae szobájához. -mondta majd be is tértünk jobbra egy folyosóra.
-Itt is vagyunk, ez Taehyungék szobája. -ezután Mrs.Lee egyedül hagyott mert hivták valahonnan, hogy mennie kell.
Vigyorogva néztem a szoba számot, ami a hatvankilences volt. Taenek fogadni merek, hogy fogalma sincs arról, hogy ennek a számnak van egy teljesen más jelentése is. Bekopogtam majd vártam, hogy kinyiljon az ajtó ami pár perc múlva meg is történt és egy elég nyúzott arcú fiú nyitott ajtót. Biztosan ő a szobatársa.
-Öhm szia, Jungkook vagyok. -intettem neki egy aprót.
-Tudom, Taehyung mesélt rólad gyere be ő éppen a fürdőben van. -nyitotta nagyobra az ajtót, hogy beférjek.
-TaeTae itt van Jungkook akiről tegnap meséltél. -kopogott be egy ajtón ami gondolom a fürdő volt.
Ezután a fiú fogta magát és kilépett a kis szobából így egyedül hagyva engem. Egy hatalmas ajtó csapódásra leszek figyelmes, majd már csak annyit veszek észre, hogy a földön fekszem Taehyung pedig rajtam. Az összeszorított szemeimet lassan kinyitottam majd először egy barna hajzuhatagot láttam meg, de mikor felnézett rám megláttam Tae meseszép arcát.
-Hiányoztál Jungkook. -bújt a nyakamba mégjobban, én pedig megsimogattam a puha haját. Egy pár percig még így voltunk majd elhajolt tőlem én pedig még a nyálamat és félre nyeltem, ugyanis Taehyungon nem volt más csak egy fehér alsónadrág...
-Tae, te miért nem öltöztél fel rendesen? -kérdeztem levegőt visszatartva. Fogalmam sincs miért reagálok így a testére de éreztem, hogy a tagom megrándult a gatyámba. Az a hófehér bőre elképesztően puha és muszály volt végig simítanom az oldalán mire éreztem, hogy kirázza a hideg.
-Bocsánat csak nagyon megörültem, hogy megint itt vagy. -szállt le rólam lehajtott fejjel és vissza szaladt a fürdőbe és magára zárta az ajtót. Lenéztem a nadrágomra, ami hát mit ne mondjak, eléggé látványos volt.
Nem leszünk így jóba Kim Taehyung.... Nagyon nem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése