Beharapott ajkakkal bámultam Tae piros pozsgás arcát, amire óvatosan rá is simítottam. Közelebb hajoltam hozzá és össze érintettem ajkainkat. Nyelvemmel végig símítottam alsó ajkán mire éreztem, hogy megremeg. Derekára tettem a kezem és úgy húztam még közelebb magamhoz.
Nem tartott sokáig de ez pont elég volt ahhoz, hogy a kis Kook vigyázba vágja magát. Felmordulva álltam fel és megfogva Tae csuklóját kihúztam a rendelőből és egyenesen az igazgatói iroda felé vettük az írányt. Mikor oda értünk ismét lehajoltam Taehez, aki csillogó szemekkel nézett rám.
-Szóval, még mindig szeretnél velem jönni? -kérdeztem rekedtes mély hangon.
-Igen! -mondta majd az ajtóhoz lépve bekopogott. Kurvára nem bírom tovább és nem tudom visszafogni magam. Ma, biztosan az enyém leszel Kim Taehyung!
-Csókolom Nancy néni!
-Tae hangjára eszméltem fel és mikor megláttam a fiatal nőt rendeztem az arcvonásaimat. Intett, hogy menjünk be amit meg is tettünk, bent pedig leültem egy fotelba Tae pedig az ölembe. Össze szorított szemekkel nyeltem egy nagyot és próbáltam egy undorító dologra gondolni. Nem hiszem el.... ezt nem fogom kibírni.
-Taehyung mi történt a kezeddel? -mosolygott kedvesen.
-Elestem. -mondta ugyan azt, amit nekem.
-Értem, és mi az oka annak, hogy meglátogattatok?
-Szeretnék megint Jungkookieval lenni! Nancy néni ugye meg tetszik engedni, hogy megint elmenjek? -vetette be a számomra már jól ismert boci szemeket az ölemben ülő.
-Hajj TaeTae, tudod nem nagyon szabadna téged elengednem. -sóhajtott nagyot Nancy.
-De én Jungkookivel akarok lenni!
-Taehyung állj le! -szóltam rá hátát simogatva. -Viselkedj szépen mert akkor biztos, hogy nem fogsz jönni. Nancy néni nem azt mondta, hogy nem csak azt, hogy nem szabadna. -ekkor az előttünk ülőre néztem.
-Kérem, nem lenne semmi baja ugyan úgy mint tegnap, időben vissza érne!
-Tegnap, nem ön hozta vissza hanem egy hölgy! -komorodott el.
-Öhm ő nagyon rendes lány, nem véletlen bíztam meg őt! Kérem!
-Jó, három óra hosszát kaptok! De egy szót se erről senkinek. -nézett ránk szúrósan, mi pedig felálltunk majd mind a ketten megköszöntük és elhagytuk az irodát. Tae ugrándozva jött melettem én pedig a számat rágcsáltam idegességemben.
A legrosszabbat hozza ki belőlem ez a fiú. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Egész úton nem szólt egyikőnk se egy szót sem. Muszály valahogyan lenyugtatnom magam. Nem támadhatom le Taehyungot azonnal, meg amúgy is otthon vannak anyáék is.
-Mit fogunk csinálni Jungkookie?
-Majd meglátod gyönyörűm! -mondtam idegesen és mikor rápillantottam láttam az arcán a félelmet. Combjára tettem a kezem, majd gyengéden megszoritottam.
-Ugye nem félsz tőlem?
-N-Nem. -mondta bizonytalanul.
-Nyugodj meg, semmi rosszat nem fogunk csinálni.
-E-Ezt, hogy érted? Jungkookie te már megint olyan ijesztő vagy mint tegnap. -remegett meg a hangja. Teljesen nem voltam magamnál csak az járt a fejemben hogy ha haza érünk megdugom. Nem, nem fogom megdugni nem szabad. De annyira kívánom istenem... mi a faszt csináljak?
-Nem foglak bántani! -leparkoltam a ház elé majd kiszálltunk és bementünk a házba. Ahogy gondoltam anya és apa is itthon vannak. Mind a ketten ránk néztek anya mosolyogva, apa pedig meglepetten.
-Óh Taehyung, ugye? -jött anya közelebb Tae pedig szégyenlősen bólintott.
-TaeTae, bemutatom neked az apukámat. -néztem apára aki szintén elmosolyodott és közelebb jött.
-Már hallottam rólad! -kérdőn néztem apára aki csak anya felé biccentett. Gondolhattam volna...
-Nem gomdoltam volna, hogy ilyen közel fogsz kerülni akár kihez is...-méregetett furcsa tekintettel, mire a szivem kihagyott egy ütemet.
Tudom, hogy apa nem szereti a melegeket... nem szól rájuk semmit, de nem tudom mit reagálna ha megtudná, hogy én éppen egy fiút készülök...megdugni?! Olyan rossz ezt kimondani... elfog egy furcsa érzés amit nem tudok hova tenni. Nekem csak egy éjszakára kell Taehyung... semmi többre! Ha megkapom amit akarok akkor minden rendben lesz, igaz?
-Tae elég aranyos és hamar belopta magát a szívembe és remek barátok lettünk. -erőltettem magamra egy mosolyt, majd a szépségemre néztem.
-Éhes vagy? - nemlegesen megrázta a fejét mire bólintottam.
-Ha nem baj, akkor mi fel mennénk és jó lenne ha nem zavarnátok minket! -megfogtam Tae kezét majd felvezettem a szobámba, ahol mind a ketten leültünk az ágyra.
-Mit csináljunk Jungkookie? -háttt...
-Mit szeretnél?
-Nekem mindegy csak veled legyek! Tudod, nagyon jót álmodtam tegnap előtt...- mondta lelkesen.
-Na és mi volt az?
-Hát igazából nem tudom, de te voltál benne! Ugye mi örökre barátok leszünk?
-Öhh igen! Ajj Taehyung! -túrtam idegesen a hajamba és a szemeim is bekönnyesedtek. Nem lehet... Nem szerethettem belé... Ez lehetetlen! -Miért csinálod ezt velem?
-Nem csináltam semmit.
-El kell, hogy mondjak neked valamit... nem tudom, hogy mit fogsz belőle érteni de nem érdekel. Nem tudom mit művelsz velem de rohadtul nagy hatással vagy rám. Minden egyes nap mióta megismertelek, csak rád tudok gondolni. Nem hiszem, hogy fogod érteni amit most mondok de meg akarlak érinteni...minden hol. Taehyung, a magaménak akarlak! Meséltem neked a szeretkezésről... veled is szeretnék szeretkezni. Szerelmes lettem beléd de nagyon. Tudom, hogy még nagyon fiatal vagy és tudatlan de nem érdekel... Kiscicám kérlek legyél az enyém! -fogtam meg a kezét és úgy húztam közelebb magamhoz.
Nem mondott semmit csak bámult, ami megijesztett. Ugye nem most basztam el vele mindent?
-Taeh....
-De... mi az, hogy legyek a tiéd?
-Az, hogy az enyém vagy és kész! Butaság volt megkérdezni, és tudod miért? -kérdeztem kajanul mosolyogva.
-Miért?
-Mert tudom, hogy te is szerelmes vagy belém és ez már nyert ügy nekem. Az enyém vagy mert ha nem lennél, nem kérted volna ma reggel a csókom!
Te is úgyan úgy oda vagy értem, ahogyan én érted...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése