2020. május 10., vasárnap

Nevelő(m) |VKOOK| 23.rész 16+

-TaeTae mit szólnál hozzá ha megint elmennénk Jacksonhoz? -kérdeztem mikor már egy ideje a szobában ültünk. Ő rajzolt, én pedig a telefonomon játszottam. 

-Felőlem mehetünk úgyis rég láttam már Jacksont. -tette le a ceruzát a kezéből majd oda jött hozzám és a combomra ült. 

-De ott buli lesz! 

-Az milyen? -nézett rám kiváncsi szemekkel. 

-Nagyon sok ember lesz ott és hangos lesz a zene. Sok részeg ember lesz tudod én is voltam olyan és te azt mondtad, hogy büdös vagyok. Igazából én nem is szeretném, hogy menjünk mert féltelek de Jacks szeretné nagyon! 

-Nem kell féltened Jungkookie úgy is melletted leszek egész végig. -jah csak még én is bánthatlak. 

Amikor részeg vagyok egyszerűen nem tudok gondolkodni és teljesen el megy az eszem. Ezért is féltem Taet nem akarom, hogy valami olyat tegyek amit megbánok. 

-Jólvan! -sóhajtottam nagyot majd megfogva Tae derekát ültem volna fel, de mikor megmozdultam Tae kéjesen felnyögött. Felvont szemöldökkel néztem a piros arcocskáját majd állánál fogva felemeltem a fejét, hogy a szemembe nézzen. 

-Mi volt ez TaeTae? -kérdeztem vigyorogva. 

-Se-Semmi... menjünk fagyizni! -próbálta terelni a témát és le is akart rólam szállni de még időben kaptam utánna és az ágyékomra ültettem. 

-És ezzel mi lesz? -céloztam itt a merevedésemre. 

-Se-Segítsek ra-rajta? -kérdezte remegő hangon. 

-Hogyan szeretnél rajta segíteni? 

-Hát ahogy t-te csináltad a sz-száddal. -cseresznye piros ajkait beharapta és úgy nézett rám gyönyörű szemeivel mire a farkam ismét rándult egyet. 

-Ha nem szeretnéd nem erőltetem... 

-De! -vágta rá kicsit gyorsabban a kelleténél. -Szeretnék neked olyan jót amit te is adtál nekem! -ezzel leszállt rólam majd pólóm alját megfogva tolta feljebb teljesen a melkhasamig amit végig is csókólt. Remegő kezekkel nyúlt a nadrágom gombjához amit ki is gombolt én pedig megemeltem a csipőmet, hogy lehúzhassa rólam. 

-Nagyon ügyes vagy kiscicám! -hátra vetett fejjel sóhajtottam egy nagyot mikor apró kezeivel végig simított boxeren keresztül az álló tagomon. Végül az utolsó anyagot is lehúzta rólam én pedig gyönyörű acára néztem, hogy mi a reakciója. Tátott szájjal bámulta a már vigyázban álló farkamat mire elmosolyodtam. 

-Jungkookie... ez nem fog beférni a számba! -nézett rám szomorúan. 

-Ha nem szeretnéd mondtam, hogy nem muszály elég csak a kezeddel... -kurvára kívánom már TaeTae kerek kis popsiját de még nem lehet...még nem! Tudom, hogy már lefeküdtünk de a következő együttlétet különlegessé akarom tenni. A kezébe vette a farkamat majd lassan mozgatni kezdte rajta a kezét. 

Hangosan sóhajtoztam közben mert kibaszott jól csinálta. Tae puha keze ahogyan a farkamat kényeszteti maga a mennyország. Már egy ideje így csinálta de egyszer csak megéreztem a száját a tagomon. Apró puszikkal lepte el majd a szájába vette mire egy hatalmasat nyögtem és puha hajába markoltam. Ez az érzés valami mennyei. Még nem is csinált semmit de érzem, hogy már bármelyik pillanatban elérhet a beteljesülés. 

A kezemmel mozgattam a fejét nem erőszakosan csak pont úgy, hogy ne fulladjon meg. Felhürdülve élveztem egyenesen a szájába majd erőtlenül ejtettem magam mellé a kezemet. Eközben TaeTae felmászott hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. 

-Ennyire jól még senki sem szopott le! Nagyon ügyes vagy kincsem! -simogattam meg az arcát majd egy utolsó puszit nyomtam az arcára és kiszálltam az ágyból. Magamra húztam a nacimat majd megfogtam Tae kezét és megint lementünk anyához. 

-Csá anya elmehetünk fagyizni? -sétáltam mellé, majd egy puszit nyomtam az arcára. Ha tudná, hogy mi mit is csináltunk az előbb... 

-Persze nyugodtan, van nálad pénz nem? -tette le a könyvet amit éppen olvasott. 

-Jah van de este lesz egy buli Jacksonnál oda is mehetünk? 

-Kivel? 

-TaeTaevel! -mutattam a pultnál álló szépségre, akinek az arca még mindig ki van egy kicsit pirulva amit anya szerintem észre is vett mert felállt és oda sétált hozzá. 

-Taevel biztos, hogy nem! Kicsim te nem vagy lázas? Miért ilyen piros az arcod? -a homlokára tette a kezét TaeTae pedig engem bámult. Vigyorogva néztem rá mire lehajtotta a fejét. 

-Semmi bajod sincs akkor miért vagy ilyen kis piros, kifulladtál? 

-Igen mert Jungkookiet simogattam és kicsit kifulladtam. -mondta mire a homlokomra csaptam. 

-A simogatásba mióta lehet kif...- 

-Anya nem érünk ám rá! Már nagyon éhes vagyok egy jó nagy csokis fagyira szóval ha nem bánod...-néztem rá ártatlanul mosolyogva. 

-Jólvan menjetek de Jackson bulijára biztos, hogy nem engedem el Taet ő még fiatal ahhoz ami ott folyik. Bocsi kisfiam de ismerem a haverjaidat és nem normálisak! 

-Aj de anya vigyázok rá esküszöm! -néztem rá boci szemekkel és megböktem Taet, hogy csinálja ő is. 

-Részegen nem tudsz rá vigyázni! A válaszom nem! 

-Na ne legyél már ilyen! -csattantam fel! 

-Jó tudod mit? Majd apád ha hazajön vele megbeszéled! -ezzel el is ment mi pedig felhúzva a cipőnket elindultunk a közeli fagyizóba. 

-Jungkookie fagyi után elmegyünk majd enni is? 

-Angyalom otthon van kaja... 

-Tudom de szeretek a városban lenni olyan jó a sok tömeg! 

-Jó akkor együnk egy fagyit és utánna akkor bemegyünk a városba is enni de estére haza kell érnünk mert készülnünk kell! -kacsintottam rá. 

-Nem is fognak elengedni... 

-Bízd rám! -mikor megérkezdtünk beálltunk a sorba és vártunk. Mivel Tae elég alacsony így nem látta, hogy milyen ízek vannak ezért én olvastam neki. Én maradtam a csokinál mivel nem merek más ízeket kipróbálni mert ha szar akkor baszhatom az egészet. Tae a rágógumisat választotta és mikor sorra kerültünk kértem is. 

-Jaj cukorfalat hát téged már láttalak emlékszel rám? 

-Igen csókolom! -mosolygott aranyosan Tae. 

-Jól vagy? -kérdezte a fagyis néni. Mi a fasz? 

-Igen remekül! 

-Jól van ennek örülök további szép napot nektek! Sziasztok! -mi is elköszöntünk majd tovább mentünk. 

-Ez mi volt? -kérdeztem Taet felvont szemöldökkel. 

-Amikor mérges voltál rám elfutottam és ez a néni adott nekem ingyen fagyit...mikor Minseok bácsi bántott! 

-Jah értem...ne beszéljünk erről! 

Mikor megettük a fagyit felszálltunk egy buszra mivel Tae ragaszkodott ahhoz, hogy busszal menjünk be a városba. Egy négyes helyen ültünk és a tájat bámultuk teljesen addig míg valaki le nem ült mellém. Össze ráncolt szemöldökkel néztem a mellettem helyet foglaló lányra. 

-Jaj bocsi leülhetek? Óh Jungkook! -csavargatni kezdte a haját majd közelebb csúszott hozzám. 

-Mina? 

-Igen hát emlékszel rám? Én igen mert azt az éjszakát sosem felejtem el! -vigyorgott csábosan. 

-Jah aha...-egy mosolyt erőltettem az arcomra majd próbáltam messzebb húzódni tőle. 

-Egy csókot sem kapok? -arcomra tette a kezét majd közelebb hajolt hozzám de ekkor a csaj kezén megláttam egy másikat is. Felnéztem a kéz tulajdonosára és Tae elég dühös arcával találtam szembe magam. 

-Nem kapsz tőle semmit! Jungkook gyere leszállunk! -felrángatott a helyemről majd mikor kinyílt a busz ajtaja leszálltunk róla de még mindíg húzott maga után! 

-Kincsem ne cibálj már ennyire! 


-Te meg ne beszélgess már ilyen lányokkal!

Nevelő(m) |VKOOK| 22.rész

Két hét telt el azóta, hogy anyáék bejelentették, hogy örökbe fogadják TaeTaet. Már elintézték a papírokat is szóval már itt lakik nálunk. Van egy külön szobája de mindig velem alszik. Apáék bevásároltak neki ez alatt azt értem, hogy vettek neki ruhákat, cipőket meg persze egy telefont. Ahogyan elnézem nagyon jól érzi magát, mindenkivel nagyon jól kijön de legfőkepp anyával. 
Ebben a két hétben anya jobban elkényesztette Taet mind engem 22 év alatt. Persze ez nem baj hiszen nekem az a fontos ha a szerelmemnek mindene megvan. 

Azt is megbeszéltük, hogy augusztusban ami amúgy nemsokára itt van elmegyünk Olaszországba nyaralni négyen. Most éppen az ágyon fekszünk ugyanis döglesztő meleg van kint és semmihez sincs kedvünk. 

-Jungkookie nem kapcsoljuk be a klímát? Nagyon, de nagyon melegem van! -nézett rám boci szemekkel én pedig megsimogatva az arcát nyúltam a távírányitóért és kiválasztottam egy megfelelő hőmérsékletet. 

-Le kéne zuhanyozni is és akkor nem lenne olyan meleged, nekem ez mindíg bejön. 

-Ez tényleg jó ötlet! Amúgy te, hogy lehetsz ilyen erős? -kezeit a hasamra rakta és simogatni kezdte. 

-Tudod édesem sokat dolgoztam ezért! 

-Tényleg? És miket csináltál? 

-Tudod jártam konditermekbe és ott sokat súlyzóztam és felüléseztem meg így mindenfélét amivel megdolgoztattam a testemet. -mosolyogtam rá. 

-Nagyon ügyes vagy! De ugye a testedet nem mutogatod mindenkinek csak nekem? 

-Életem a tiéd vagyok senki másé! -derekánál fogva közelebb húztam magamhoz majd egy cuppanós puszit nyomtam az arcára. 

-És szerinted én nagyon vékony vagyok? Az árvaházban mindig ezzel csúfoltak. 

-TaeTae te így vagy tökéletes! Te vagy számomra a legaranyosabb egyben legszexibb és legkívánatosabb fiú akit életembe láttam! -néztem a szemeibe mosolyogva. 

-Köszönöm, hogy mindíg ilyen szépeket mondasz nekem! -bújt hozzám mégjobban én pedig csikizni kezdtem. Hangos nevetésbe tört ki és tőle zengett az egész ház. Nagy nehezen lefogta a kezeimet majd kiugrott az ágyból és szaladni kezdett. Utánna futottam le egészen a földszintre majd ki a kertbe és megkerülve a medencét vissza be a konyhába, ahol anya éppen mosogatott. 

-Anya Jungkookie nem hagy...- bújt anyához TaeTae. Igen anya kikötötte, hogy Taenek kutya kötelessége anyának hívni őt. 

-Óvatosan játszatok! -mosolygott Taere anya majd büszkén nézett fel rám. A szépségem eközben megint futni kezdett de mível vizes volt a kő ezért elesett. 

Ijedten szaladtam oda hozzá majd a fejét felemelve néztem rá. Nagyon megijedtem mikor nem nyitotta ki a szemét és ekkor már anya is oda lépett hozzánk. 

-Taehyung? -simogattam meg az arcát de nem reagált rá. 

-Anya nem reagál... -néztem fel rá de ő csak mosolygott. 
-Anya? -ekkor újra Taere néztem akinek mostmár nyitva voltak a szemei és vigyorgott. 

-Ezt most vissza kaptad! -nevetett miközben felállt. Szúrósan néztem rá majd karba tett kezekkel, semmi szó nélkül indultam vissza a szobámba ahová miután beértem hangosan becsaptam az ajtót csak, hogy tudják most megsértődtem. Ezt nem lehet megcsinálni! Én tényleg megijedtem és majdnem leállt a szívem mikor Taehyung nem nyitotta ki a szemeit. 

Elkezdtem a ruháimat idegesen a szekrényembe dobálni, mivel anya már napok óta könyörög, hogy amit Sana néni kimos azt ne a földön meg a székemen tároljam hanem hajtsam be a szekrénybe...aha, tudod ki fog hajtogatni! Miközben pakoltam hallottam, hogy jött egy üzenetem ezért lehuppantam az ágyra majd a kezembe vettem a telómat. Egy üzenetem jött Jacksontól.. hát kitől mástól? 

Fasszopó👌💪: Csá haver, mit csináltok ma este?🤗 

Hős szerelmes🥰: Taevel leszek itthon, miért?🤔 

Fasszopó👌💪: Úhh akkor van kedvetek eljönni a bulimra? Igazából ez Taenek lesz, hogy végre felhőtlenül dughatod!😇😋🔞 

Hős szerelmes🥰: Jackson!!!🤬 

Fasszopó👌💪: Csak vicc volt! Na de tényleg! Gyertek már, itt lesz egy csomó mindenki😎 

Hős szerelmes🥰: Miért lenne Taenek a buli mikor nem is ismer senkit csak téged meg Jisoo-t? 

Fasszopó👌💪: Nem baj az! Jó lesz nyugi na.. jól fogja magát érezni a kissrác!😋 

Hős szerelmes🥰: Nem tudom... mi lesz ha megtörténik megint az ami a múltkor? Nem akarom bántani😥 

Fasszopó👌💪: nem fogod, azt csak egy kis szexuális feszültség volt mert...nem tom miért! De mostmár kedvedre dughatod!!!☺️😚 

Hős szerelmes🥰: Nem dugom! Esetleg szeretkezem vele! 

Fasszopó👌💪: blah blah blah... jól van már apuci akkor jössztök vagy sem?😆 

Hős szerelmes🥰: jó.. megbeszélem vele! 

Fasszopó👌💪: mond neki, hogy ha eljön kap tőlem valamit és a végén lesz digi-dugi!🤭🤭🤭 

Hős szerelmes🥰: Jackson Wang én esküszöm, hogy kiheréllek te fasz!🤬🤬 

Fasszopó👌💪: 😊🖕🖕 

Hős szerelmes🥰: 😫😫😫😣😣 

Fújtatva tettem le a telefont majd az ajtóhoz léptem amit nagy hévvel nyitottam ki. Megtorpantam úgyanis Tae állt az ajtóban megszeppent bociszemekkel nézve rám. 

-Bocsánat Jungkookie, hogy megijesztettelek! -mondta szomorúan én pedig nevetve mentem közelebb hozzá majd felkaptam az ölembe és bevittem a szobámba. 

-Semmi baj TaeTae de tényleg nagyon megijesztettél... 

-Sajnálom ígérem többé nem fordul elő! Nagyon szeretlek! 


-Én is nagyon szeretlek téged!

Nevelő(m) |VKOOK| 21.rész

Nagyot nyelve bólintottam majd Tae kezét megfogva mentünk apa után a nappaliba, ahol már anya is ott volt. Mosolyogva nézett minket majd miután megsimogatta a szépségem haját mutatta, hogy üljünk le a kanapéra. 
Ujjaimat tördelve néztem a szüleimre akik elég szigorú tekintettel vizslattak minket. Mivel már kezdett kínos lenni ez a nagy csend megköszörültem a torkomat majd megszólaltam. 

-Nos Apa, hallgatlak! -reménykedtem benne, hogy nem arról akar beszélni, hogy melyik nemhez vónzódom mert azt még magam sem tudom. Eddig egyetlen egy fiúra sem néztem úgy mint most Taere de rajta kívűl még most sem érdekel más, szóval teljesen meleg biztos nem vagyok de heteró sem ha tetszik egy fiú... bár Tae elég feminin testalkatú! 

-Egy elég komoly dologról szeretnék veled és Taehyunggal beszélni anyáddal együtt! 

-Igen kisfiam! -bólogatott Anya is. Igazából Anya és Apa teljesen máshogy viselkednek. Apa nagyon szigorú és számára az lenne a megfelelő, ha úgy tanulnék mint a kisangyal és utánna beállnék én is a családi céghez dolgozni. Anya már egy kissé engedékenyebb. Neki is fontos, hogy sikeres legyek de ő megérti, hogy fiatal vagyok és szórakozni szeretnék ezt imádom benne. Tudom, hogy mind a ketten jót akarnak de néha tényleg az agyamra mennek. Apa állandó parancsolgatása és Anya hülye, és értelmetlen kérdései. 

-Szóval azt vettük észre, hogy ti ketten eléggé közel kerültetek egymáshoz így van, nem? -kérdezte apa mire Taevel egyszerre bólintottunk. Olyan aranyos... 

-Anyáddal sokat beszélgettünk erről és remélem, hogy tisztában vagy vele Taehyung nagyon fiatal még! 

-Igen Apa tudom! 

-Tae szeretnék tőled kérdezni valamit! -nézett a mellettem ülőre mosolyogva. 

-Mit gondolsz arról, hogy mondjuk lenne egy szép családod? 

-Én szeretném de Jungkookiet biztos, hogy nem fogom itthagyni soha! -mondta csillogó szemekkel miközben egyszer-kétszer rámpillantott. 

-Mit szólnál ahhoz, hogy ha itt laknál velünk? -kérdezte apa mosolyogva nekem pedig kikerekedtek a szemeim. Ezt most komolyan gondolják? 

-Mi? -nyögtem ki kissé magas hangon. 

-Fiam, Taehyung had válaszoljon! 

-É-Én örülnék ennek a legjobban de nem szeretnék útban lenni! -mondta a szerelmem lehajtott fejjel. 

-Angyalom ha útban lennél akkor anyáék nem mondták volna! -hajoltam közelebb hozzá és megsimogattam az arcát. 
-És engem is nagyon boldoggá tennél ha igent mondanál. 

-Akkor igen szeretnék! -nézett fel a szüleimre magabiztosan. 

-Enne örülünk Taehyung és akkor köszöntünk a családban. -mosolyodott el apa, Tae pedig nevetve az ölembe mászott és a fejét a nyakmaba fúrta. Mélyet szippantottam az illatából. Az egész testemet átjárta a boldogság és eszméletlen hálás voltam anyáéknak. 

-De van egy feltételünk is Jungkook! -Tae elengedett én pedig apára néztem. 

-Szeretnénk, hogy ha mostantól azaz szeptembertől a lábadra állnál és elmennél egyetemre... Amerikába! -vette fel a szigorú arcát anya is. 

-Amerikába? Hát de itt is van egy csomó egyetem Söulban is. 

-Én is Amerikában végeztem el a a tanulmányaimat! Havonta járnál haza! Vennénk neked egy szép lakást is. 

-De Taehyunggal mi lesz? 

-Itt maradna velünk! Havonta látnátok egymást! 

-De ő nem jöhetne velem? -néztem rájuk felváltva. 

-Kisfiam, Taehyungnak iskolába kellesz járnia! -idegesen a combjaimra csaptam miközben élesen szívtam be a levegőt. 

-Jungkookie ne legyél ilyen inkább örüljünk, hogy a szüleid ilyen kedvesek és befogadtak engem. Én nagyon hálás vagyok nekik legyél te is az! Elmész egyetemre és havonta haza jössz hozzám. Minden nap fogunk majd beszélni és hamar el fog telni a külön töltött idő! -mondta biztatóan miközben a vállamra rakta a kezét. Elmosolyodva bólintottam majd anyáékra néztem. 

-Okés akkor benne vagyok és köszönök mindent nektek! -felálltam majd oda sétaltam hozzájuk és megöleltem őket. 

-Tae legyszives felmennél egy kicsit? -mi a szar? Apa még engem sem szokott becézni... A gyönyörűségem bólintott majd felállva a kanapéról felsietett a szobámba. 

-Mi a baj? 

-Jungkook te tényleg szereted ezt a fiút? 

-Igen! Teljes szívemből! -mondtam határozottan. 

-Nem csak 'arra' kell? -emelte ki anya az 'arra' szót. 

-Öhm... először igen, tényleg arra kellett de belé szerettem... nem tudom, hogy hogyan de megtörtént! -hajtottam le a fejem hevesen dobogó szivvel. 

-Értem, ezzel nincs semmi gond! Örülünk neki, hogy boldog vagy és végre nem csak futókalandjaid vannak csak azt szeretném mondani, hogy ne használd ki rendben? 

-Biztos, hogy nem fogom! De titeket nem zavar, hogy... tudjátok, hogy izé.. na.. 

-Hogy egy fiúba vagy szerelmes? -kérdezte anya. 

-Igen! 

-Figyelj kisfiam mi csak azt szeretnénk ha boldog lennél és sikeres. Igen apáddal jobban örültünk volna ha saját gyereket tudtál volna nemzeni de a boldogságod a legfontosabb! -mosolyodott el anya, miközben az arcomra simított. 

-Mostmár két, gyönyörű szép fiam lesz! -kezdett el tapsikolni majd apa nyakába ugrott, aki megfogva anya derekát húzta közelebb magához. 


Tökeletes szüleim vannak...

Nevelő(m) |VKOOK| 20.rész 16+

Jungkook szemszöge: 

Furcsa zajokra ébredtem amik mellőlem jöttek. Nyitogatni kezdtem a szemeimet és amit először megláttam az az, hogy ül valaki mellettem egy piros pulcsiban és éppen a telefonomat nyomkodja. Na jó én tuti hogy képzelődök... Tegnap nem kellet volna ennyit innom! 

A mellettem ülő lerakta a telefont és felém fordult így tekintetünk találkozott. Szemeim tányér méretűre nőttek és muszály volt nyelnem egyet. 

-Jungkookie... -kis kezét az arcomhoz tette és simogatni kezdett. 

-T-Taehyung? -mikor megláttam, hogy hogyan néz ki az arca, rögtön felültem és a derekánál fogva az ölembe húztam. -Mi történt az arcoddal? Hogy kerültél ide? 

-Ne törődj az arcommal Kookie nem fontos legyen annyi elég, hogy miattad csináltam. -mosolygott miközben átkarolta a nyakamat. 

-Jó de, hogy kerülsz ide? Azt hittem elmentél az új családoddal... 

-Nem! Nem mentem és nem is fogok! Én csak veled akarok lenni, hogy még többet nevessek és, hogy több olyan simit adj... 

-El sem hiszed mennyire boldoggá tettél most! -mosolyogtam rá majd közelebb hajoltam hozzá és arcomat a nyakába fúrtam mire felkuncogott. 

-Anyukád mondta, hogy te nagyon szomorú vagy.... de akkor mostmár boldog? -tolt el magától. 

-Igen, mostmár boldog vagyok! -tényleg szerelmes lennék?.Valaki elmagyarázhatná nekem mert nem értem, hogy miért vonzódok ennyire egy 14 éves fiúhoz és miért hiányzik mindig mikor nincs mellettem. Mikor először megláttam tényleg csak arra gondoltam, hogy egy éjszakát eltöltök vele és ennyi... De ahogy egyre több időt töltöttünk együtt nem tudtam megtenni. Jól akartam csinálni és mikor végre megtörtént nem azért voltam vele olyan mert rossz volt vele, hanem sokkal inkább azért mert féltem... féltem, hogy ezek után már semmi sem lesz a régi. 

-Hahó Kookie...- lengette meg szemeim előtt a kezét. 

-Mondtál valamit? -ráztam meg a fejem, hogy vissza térjek a bambulásból. 

-Igen! Azt kezdtem el mondani, hogy anyukád elintézte, hogy ma egész nap veled legyek és itt is aludhatok! Jah meg azt is mondta, hogy lesz egy meglepetése. 

-Anya mondta? Miféle meglepetés? -megvonta a vállát majd semmi figyelmeztetés nélkül ajkaimra tapadt. Tágra nyiltak a szemeim de mikor vissza tértem a sokk hatása alól kezeimet ismét derekára tettem és én is mozgatni kezdtem ajkaimat. Elhajolt tőlem majd mosolyogva nézett rám. 

-Mióta vagy te ilyen bátor? -látszik, hogy tényleg megrontottam... 

-Hát... nem tudom, de te is ezt szoktad csinálni ezért csináltam én is. De ha baj többet nem csinálom, sajnálom! -hajtotta le szomorúan a fejét. 

-Életem egyáltalán nem baj csak meglepődtem, hogy ilyen kis bátor vagy! Akkor csinálod ezt amikor csak szeretnéd, rendben? 

-O-Oké! -nézett a szemeimbe majd lepillantott az ajkaimra. Sajátját rágcsálta én pedig felmordulva tepertem le és fölé mászva vettem célba ajkait. A csókba nyögött mikor ágyékomat az övének nyomtam. 

Nyakához hajoltam és végig puszilgattam majd egy nekem tetszőleges helyen erősen meg is szívtam mire egy hangos nyögés hagyta el ajkait. 

-Halkan édesem! -suttogtam erotikusan a nyakába majd tovább folytattam amit elkezdtem. Feltűrtem a pulcsiját és a hasát kezdtem el simogatni ami miatt libabőrös lett. 

-Emelkedj fel egy kicsit, hogy levegyem a pulcsidat. 

-Jungkookieh most meghint szeretkeznih fogunkh? -kérdezte vágyakozó tekintettel miközben levettem róla a felsőjét. 

-Nem gyönyörűm! Most csak örömet szeretnék okozni neked! -pusziltam meg az orrát majd a száját. 

-Azt, hogy? 

-Majd meglátod, nyugi jó lesz! -lenyúltam a nadrágja korcához és már szólni sem kellett magától emelte fel a csipőjét így könnyen lehúztam róla a vékony anyagú testnadrágot. 

-Imádom mikor ilyen nadrágokat veszel fel... kiemel mindent! -néztem fel rá egy perverz mosoly kiséretébe. 

Kezembe vettem a cuki kis farkát és kényesztetni kezdtem. Tae eközben hangosan sóhajtozott melkhasát néha kidomborítva. 

-Ah Kookieh olyanh jóóh...-nyögött fel hangosan. 

-Kurva kívánatos vagy! -a számba vettem lüktető tagját és szopni kezdtem ő pedig már nem is nyögött hanem inkább sikítozott. Nem kellett sok, pár perc múlva a számba élvezett amit készségesen le is nyeltem. Lihegve és kipirult arccal ejtette vissza a fejét a párnak közé én pedig felmásztam hozzá. 

-Tetszett? Élvezted? -búgtam a fülébe ő pedig reszketve fújta ki a levegőt. Elképesztő, hogy milyen érzékeny a teste. Úgy remegett egész végig alattam mintha nem is tudom mi lenne, pedig csak leszoptam de akkor is úgy sikoltozott alattam mintha dugnám. 

-Nagyohn! 

-Tudod most anyáék biztos meghallottak minket. -kuncogtam. 

-És az baj? -nézett rám érdeklődve. 

-Hát nem tudom, de hagyjuk is bízd rám! Tudod nagyon örülök, hogy itt vagy! Azt hittem, hogy soha többé nem foglak látni. 

-Erre ne is gondolj Jungkookie! Örökre itt leszek veled! -ekkor valaki kopogott az ajtón, ezért mind a ketten oda kaptuk a tekintetünket. Taenek gyorsan oda adtam a ruháit amit magára is kapkodott. 

-Gyere! -kiabáltam ki. Nyílt az ajtó és apa lépett be a szobába. Nagyot nyeltem mikor találkozott a tekintetünk. 


-Fiam, beszédem van veletek!

Nevelő(m) |VKOOK| 19.rész

Jungkook szemszöge: 

-Haver kellj már fel bazdmeg, két napja itt ülsz ebbe a kibaszott kocsmába és atom részeg vagy! -ült le mellém Jackson és pofozgatni kezdett. 

-Hagyjál máár a faszomba... 

-Mi a szar van veled? 

-Ma ment eel nem látom többé... -nem tudom mennyit ihattam de eleget ahhoz, hogy még a világomat se tudjam. 

-Jungkook..-sóhajtott fel barátom idegesen, miközben a hajába túrt. -Próbáld meg túl tenni magad rajta! Nekem is fog hiányozni mert én is birtam azt az ártatlan kis pofiját de azért nem annyira, hogy ezt csináljam magammal! 

-Engemm neem érdekel. -vágtam az asztalra és a sör, ami azon foglalt helyet kicsit kilöttyent. 

-Menjünk haza Jungkook! Részeg vagy, azt sem tudod mit beszélsz gyere! -hónom alá rakta az egyik kezét és úgy segített felállni. 

Miután a pénzt letette az asztalra nagy nehezen kisétáltunk a kocsmából egészen Jackson kocsijáig. Nem tudom hány óra de már biztos elmúlt éjfél. Mivel jelenleg élni sincs kedvem, ezért gyorsan haza akarok érni és minnél hamarabb az ágyban lenni, hogy aludhassak. Ma vitték el TaeTaet és szerintem ez megmagyarázza azt, hogy miért ittam halálra magam. Leparkoltunk a kapu előtt majd Jackson felém fordult. 

-Apukád is most ért haza ezért én nem megyek be, majd ő bevisz! És csak egyet mondok tesó...-tette a vállamra a kezét. -Lépj túl! -ciccegve és egyben idegesen szálltam ki a kocsiból ahol apám már várt. Intett egyet Jacksonnak aki már el is hajtott. Apa megfogott és bevitt a házba. 

-Fiam, már megint ittál? -dobott le a kanapéra majd karba tett kezekkel nézett le rám. 

-Jahj apa légyszi nincs kedvem hozzád! -dobtam hátra a fejem a kanapén. 

-Nekem sincs kedvem sok mindenhez! Azt hittem, hogy végre megjavulsz, hogy normálisan fogsz viselkedni! Büszke voltam rád de úgy látszik tévedtem! Ma az árvaházban kellet volna lenned? Holnap, vagyis ma mert drága fiam már hajnali két óra van azaz kedd, hogy fogsz menni? Már nem számit neked az a fiúcska? 

-Jah apu hagyjál már a faszba! 

-FELŐLEM LEHETSZ BELÉ SZERELMES IS, CSAK TÉRJ MÁR ÉSZHEZ VÉGRE! 

-NE ÜVÖLTS MÁR BASZKI! -megpróbáltam felállni de mivel megszédültem inkább vissza ültem. 

-Mi folyik itt? -jött le anya a lépcsőn és éppen a köntösét igazgatta magán. 

-Az, hogy a fiad már megint hulla részeg! -csapott a combajaira apa majd elviharzott. 

-Kisfiam... 

-Jaj anya ne... 

-Mi történt veled már megint? Azt hittem erről már le szoktál! Mi bánt? -szemeim könnyesedni kezdtek de már egyáltalán nem foglalkoztam vele. Egyszer én is lehetek gyenge! 

-A-nya Tae.. Taehyung el-elment... örökbe fogadták. Egy A-merika-i há-házaspár... anya annyira hiányzik! Senki nem érti meeg, érted? Senki! Mióta őt megismertem van értelme az életemnek. A szürke hétköznapokat ő tette nekem szinessé. Anya... 

-Shh! -nagyon jól esett, ahogy magához ölelt. Olyan jó volt végre valakinek őszintén elmondani, hogy mi bánt! 

-Ezt holnap megbeszéljük, most gyere feküdjünk le aludni! -próbált felsegíteni de nem nagyon sikerült neki amin felnevettem. 

-Anya túl gyenge vagy! Nem fogod elbírni az én izmos testemet. -vigyorogtam rá. 

-Óh, hogy a fene egye azt a pimasz pofácskádat! -nevetett fel ő is majd szólt apának, hogy jöjjön oda hozzánk. 

Látszólag már megnyugodott és segített felmenni a szobámba ahol mihint ledobott az ágyra és lehúzta a cipőmet be is aludtam. 

Taehyung szemszöge: 

Reggel arra ébredtem, hogy a szoba társam és egyben a 'volt' legjobb barátom rázogatja a vállam. Kinyitottam a szemeimet és mérgesen néztem rá. 

-Tae dél van és az igazgató nő mondta, hogy szóljak neked mert jöttek érted! -az arcomon hatalmas vigyor terült szét és villám gyorsan szálltam ki az ágyból és a fürdőbe rohantam, hogy felöltözzek normálisan. 

Miután kész lettem, Yoongit figyelmen kívűl hagyva rohantam ki a pici szobából és mikor az igazgatói iroda elé értem kicsit csalódott voltam mert azt hittem Jungkook lesz itt de helyette az anyukája állt az ajtóban és Nancy nénivel beszélgetett. 

-Szia Taehyung! -köszönt kedvesen mosolyogva az igazgató. 

-Jó napot! -hajoltam meg illedelmesen. 

-Mrs.Jeon azért jött, hogy magával vigyen! -mosolygott és a mellette állóra nézett. Jungkook anyukája nagyon szép... biztos, hogy Jungkook tőle örökölte a gyönyörű arcát. Egy nagyot bólintva jeleztem, hogy rendben és miután elköszöntünk Nancy nénitől elindultunk ki. 

-Hogy-hogy értem tetszett jönni? -kérdeztem már a kocsiban ülve. 

-Hát tudod Jungkook eléggé maga alatt van! -a mosoly azonnal eltűnt az arcomról és aggódva néztem a mellettem ülőre. 

-Jungkookie szomorú? Miért? 

-Azt hitte, hogy elmentél...-mosolygott. -Egyébként már akartam kérdezni, hogy az arcoddal mi történt? 

-Hát nem akartam Amerikába menni mert Jungkookkal akartam maradni ezért elintéztem, hogy ne fogadjanak örökbe! -mondtam büszkén. 

-És azért kellett ezt a meseszép arcocskádat tönkre tenni? Kookie ennek nem fog örülni! 


-Meg fogja érteni, mert érte tettem!

Nevelő(m) |VKOOK| 18.rész

Taehyung szemszöge: 

Ha Jungkookie azt hiszi, hogy ilyen könnyen megszabadulhat tőlem akkor téved! Nem fogok Amerikába menni az biztos! Jungkookieval maradok örökre. Nem érdekel, hogy lenne szép családom és rendes életem. Suliba járhatnék sok barátom lehetne, láthatnák sok szép helyet... ezek mind nem érdekelnek mert nekem Jungkookie a boldogság! Ha vele lehetek akkor vagyok a legboldogabb. Amikor hozzám ér az felér mindazokkal amiket az előbb felsoroltam. Sosem fogom itthagyni őt! 

Ma hétfő van és egy kicsit... na jó nagyon szomorú vagyok mert egész hétvégén nem jött Jungkook. Ha jól tudom 11 órára jönnek értem és addig még van kerek két óra hosszám, hogy végre hajtsam a tervemet! Az első lépés az az, hogy meg kell keresnem Kai-t. 

Kimentem a szobámból egyenesen az udvarra mert a 'menő' fiúk állanodóan kint vannak és a padokon ülve nevetgélnek. Meg is láttam őket, így nagyot nyelve közelebb mentem hozzájuk és megköszörültem a torkomat. Nagy levegő Taehyung...Jungkookért teszed! 

-Mit akarsz itt te kis buzi? -ez egy sértés akar lenni? Ha vissza mondom akkor sikerül a tervem? 

-Te vagy a buzi! -felvonta a szemöldökét majd a haverjaira nézett és mind röhögni kezdtek. 

-Mond csak, te mit képzelsz magadról? Minek jöttél ide te kis görcs? -felállt az eddigi helyéről majd közel jött hozzám. 

-Te vagy a görcs és ha mégegyszer egy csúnya szót is mondasz rám szólni fogok Jungkooknak és ő majd elintéz! -láttam rajta, hogy nagyon ideges és már a keze csattant is az arcomon de olyan nagy erővel, hogy majdnem elestem. 

Megfogta a pólómat és úgy tartott álló helyzetben. Még párszor megismételte amit az előbb csinált én pedig éreztem, hogy már nem bírom sokáig. Végül elengedett és egy hatalmasat taszított rajtam, így a földre estem. Kai vissza ment a többiekhez majd intett nekik és mindegyik elfutott. Nagy nehezen felálltam és vissza ballagtam a szobámba reménykedve abban, hogy Yoongi nem lesz ott. Mondjuk kevés az esélye mert mindíg Jiminnel lóg... 

Hogy ez mind mire volt jó? Elmondom! Ha meglátnak így össze verve akkor kevesebb esély lesz arra, hogy örökbe fogadnak. De ez még nem minden, a java még csak akkor fog kezdődni ha itt lesznek. Visszaérve a szobámba hanyadt feküdtem az ágyon és elkezdtem gondolkodni mit csinálhatnék. Éreztem, hogy az orromból még mindig folyik a vér de nem érdekelt. Vajon ha most Jungkook látna, mit csinálna? Egyáltalán most mit csinálhat? Vajon gondol rám? Jól van? Jacksonnal van? Annyira szeretném tudni... 

Nem tudom meddig feküdhettem az ágyon és meddig gondolkodhattam de egyszer csak megszólal a rádió, ami minden szobában van és így tudjuk, hogy ha az igazgató néni beleszól, vagy hivat akkor menni kell. 

"Taehyung kérlek fáradj le az igazgatói irodába. Hozzád jöttek, kérlek siess...'"

Vigyorogva álltam fel majd villám gyorsan szaladtam ki a folyosóra azon belül pedig az irodához. Bentről hallottam két női hangot de pár másodperc múlva egy férfi is felnevetett. Jaj ne.. ha jókat mondanak rólam nem fog sikerülni a tervem! 

Felemeltem a kezem és hármat kopogtam az ajtón. Miután elhangzott a 'gyere' szó benyitottam és ahogy gondoltam mindenki döbbenten nézte a szétvert arcomat és a véres orromat. 

-Tae veled meg mi történt? -állt fel az asztaltól Nancy néni. 

-Nem mindenki hívhat Taenek! Csak akinek megengedem! -megállt a mozdulataiban és hitetlenkedve nézett rám. 

-Mi ez a hangnem? Sosem csinálod ezt? Kivel verekedtél? 

-Semmi köze hozzá! -tettem karba a kezeimet. 

-Öhm elnézést a viselkedéséért sosem csinált még ilyet. -nézett az irodában lévő két személyre. 

-Taehyung ők itt Mr. és Mrs.Choi! 

-Oké! Nem vagyok rájuk kíváncsi el is mehetnek! -vonogattam a vállam. 

-Akkor szerintem mi megyünk is! Nincs szükségünk egy ilyen neveletlen gyerekre, aki ráadásul lázad is! -mondta a férfi, aki megfogva felesége kezét indultak az ajtó felé. 

-Sajnáljuk! -mondta a fiatal nő majd ki is léptek az irodából. 

-Taehyung ez mégis mi volt? Mit képzeltél? -emelte fel a hangját Nancy néni. 

-Nem akarok elmenni Amerikába! 

-De miért nem? Tudod hány gyerek örülne ha végre lenne egy családja? Neked itt volt a lehetőséged rá! 

-De akkor soha tőbbé nem látnám Jungkookiet! Nekem csak ő a fontos! -mondtam durcás fejjel az előttem álló pedig döbbenten nézett rám. 

-Miért ragaszkodsz ennyire hozzá? 


-Mert őt szeretem a világon a legjobban!

Nevelő(m) |VKOOK| 17.rész

-Mi az, hogy nem vagy tisztában az érzéseiddel? Mit akarsz ettől a fiútól? -csattant fel idegesen. 

-Én... már semmit! Vagyis... 

-Mi az hogy már semmit? -emelte ki a már szót. 

-Hát... lefeküdtem vele. -túrtam a hajamba. 

-Mi? Te lefeküdtél Taehyunggal? -vigyorodott el. 

-Jah! 

-És? Milyen volt? 

- Kurvajó! Sosem élveztem még ennyire semmit... csodálatos volt! Ha láttad volna milyen aranyos de közben szivdöglesztő volt. 

-Haveeer! Állat vagy! És milyen volt fiúval? Úgyértem jobban tetszett mint lánnyal? -a mosoly egy szempillantás alatt tűnt el az arcomról és zavartan hajtottam le a fejem. 

-Én nem vagyok meleg Jackson! Az nem lehet.. 

-Biszex! 

-Nem! -néztem rá indulatosan. -Nekem nem jön be más fiú! Csak Taehyung. -nem mondott semmit csak nevetni kezdett. 
-Az is vicces lesz ha pofán verlek? 

-Jaahaj jólvaahan nah! Befejeztem. -megtörölte a szemeit és újra rám nézett. 

-Most nem értem mi volt ezen a vicces... 

-Jeon Jungkook szerelmes! Haver, aki ismer az nem nézte volna ki ezt belőled! Nagyon sokat változtál mióta Taehyungot megismerted. Ne is próbáld tagadni, hogy oda vagy érte! Látom, hogyan nézel rá és tudom, hogy nem csak egy éjszakára kell mert szerelemmel néztél rá amikor először eljöttetek hozzám.. már akkor is! Aztán most látom rajtad, hogy kurvára össze vagy zavarodva és szereted őt! 

-Ez.. nem én.. -egy szó sem jött ki a számon csak tátogtam mint valami idióta. 
-Őt elviszik hétfőn! Soha többé nem fogom látni szóval ne mondj ilyeneket. 

-Hova viszik? -kérdezte érdeklődve mire muszály volt egy nagyot nyelnem hogy ne törjön ki belőlem a sírás. 

-Örökbe fogadják! 

-És? Ez szuper, hisz akkor találkoztok amikor csak akartok. 

-Amerikában laknak akik örökbe akarják fogadni. 

-Óh...-láttam, hogy töri a fejét, hogy mit is mondjon de leintettem. Nem akartam erről tovább beszélni. Ki akartam élvezni, hogy még itt van. Ez után Jackson elment én pedig felmentem Taehez és mellé feküdtem. Hulla fáradt vagyok... sok volt ez a mai nap. 

------- 

Nyöszörgésre ébredtem ezért gyorsan kinyitottam a szemeimet és a mellettem fekvőre néztem. Tae a csuklóját szorongatva ült az ágyon és mikor észre vette, hogy fent vagyok óvatosan hozzám bújt. 

-Fájnak a kezeid? -kérdeztem rekedt hangon. 

-I-Igen a csuklóm nagyon fáj. 

-Bekenjük? -kérdeztem miközben megpusziltam a homlokát. Hümmögött egyet és felült velem együtt. 

Kiszálltam az ágyból majd a fürdőbe siettem, hogy kihozzam azt a krémat ami ilyen sérülésekre van mint ami Taenek. 

-De ne erősen. -szólt rám ijedten mire mosolyogva a szemeibe néztem. 

-Nem bántanálak soha! -óvatosan bekentem a bilincs miatt belilult csuklóit és mikor ezzel végeztem vissza vittem a krémet. Nagyot sóhajtva álltam meg a tükörrel szemben és farkas szemet néztem magammal. Ha elviszik Taet hétfőn, én nem tudom mit csinálok... nagyon szeretem őt és ezt kevés embernek mondom. Mi a rákért laknak azok Amerikába? Vagy akkor miért nem onnam kell nekik pulya? Miért Koreából? Idegesen csaptam egyet a mosdókagylóra majd vissza sétáltam Taehez aki még mindig úgyan úgy ült az ágyon, ahogy hagytam. 
Olyan szar a hangulat... nem olyan mint tegnap vagy azelőtt. Én basztam el? Talán jobb lesz Taenek máshol? Boldog lesz majd? 

-Mi a baj szerelmem? -simitottam végig az oldalán. 

-Mi volt a baj amikor mérges voltál? Minseok miért akart bánatni? 

-Haajj...-mosolyogva megráztam a fejem majd újra szemeibe néztem amik kivácsiságtól csillogtak. 
-Nem rád voltam mérges nem veled volt a baj! Ilyenekre még csak ne is gondolj életem. Tudod, nagyon össze vagyok zavarodva mert olyanokat váltasz ki belőlem amiket még soha senki. 

-Mi-Milyeneket? -nézett rám ártatlanul ami miatt megnyaltam ajkaimat. 

-Még én sem tudom Tae... Várod már a hétfőt? 

-Igen, csak nagyon félek! -lett izgatott ezzel pedig mégjobban össze törte a szivemet. 

-Nem kell, i-imádni fognak. -könnyimet vissza tartva nyögtem ki ezt a pár szót, majd szorosan magamhoz öleltem, hogy ne lássa, hogy sírok. -Tudnod kell, hogy én mindig emlékezni fogok rád szépségem! 

-Ez miért hangzik úgy, mint ha el akarnál búcsúzni? 

-Kincsem ha te most elmész Amerikába, soha többe nem látjuk egymást. -húzódtam el tőle. 

-Mi? -kérdezte megremegve de ekkor a telefon eszeveszett csörgésbe kezdett. Az éjjeli szekrényen lévő készülékhez nyúltam és mikor megláttam, hogy az árvaházból hívnak nagyon megijedtem. A faszba már... mit fognak gondolni Tae csuklóiról? 

-Igen? 

-Jeon Jungkook? -szólt bele az igazgatónő. 

-Én vagyok! Kérem bele se kezdjen nagyon elnéztük az időt mert eléggé jól éreztük magunkat! 

-Ezt nem lehet megcsinálni Jungkook! Nem is szabadna elengednem Taehyungot, erre bele megyek egyetlen egy kéréssel és még azt sem tartod be. 

-Sajnálom de elrepült az idő... 

-Azonnal hozd vissza Taehyungot, húsz percet kaptok! -és már le is rakta. 

-Ki volt az? Az árvaházból hívtak? -kezeit az arcomhoz érintette ezzel elérve azt, hogy a gyönyörű arcára nézzek. 

-Vissza kell mennünk, gyere! -gyorsan kerestem Taere egy pólót és egy rövid nadrágot és mikor mind a ketten készen lettünk elindultunk. 

-Ha valaki megkérdezi mi történt a kezeddel mond azt, hogy a csuklódnál fogva pörgettelek és lila lett! Rendben? -kérdeztem Tae szoba ajtajában állva. 

-Okés! 

-Nagyon szeretlek! -suttogtam közel hajolva hozzá majd óvatosan ajkaira tapadtam. Pár percig még elveztük ajkaink játékát de aztán elválltam tőle. 

-Én is szeretlek Jungkookie! -mondta egy sunyi mosoly kíséretében. 


Mire készülsz Taehyung?